A mai napon Vasas - Pécs összecsapást redeztek a női bajnokságban. A Vasas honlapján a Sopron elleni meccs után a "bíztató kezdet" címet olvashattuk... Hát ha a Vasas elöljárói ezt komolyan gondolták, akkor most írhatnák, hogy "felébredtünk és bilibe lóg a kezünk".

A mai magyar kosárlabda egyik legnagyobb hiányossága véleményem szerint az önértékelési zavar, az önkritika teljes hiánya. Az, hogy a Sopronnal szoross (?) meccset tudott játszani a Vasas, az nem azért volt, mert a Vasas olyan jó volt, hanem azért, mert a Sopron is ennyire szar.

A vasárnapi meccsen azonban bebizonyosodott, hogy a Vasas még gyengébb teljesítményre képes. Hiszen ha nem is láttuk volna a mérkőzést, akkor is elég lenne a statisztikára rátekinteni, félidőben 15-20%-os dobóteljesítmény a kétpontos dobásokból, meccs végére ugyan feltornázták 28-ra, de ez még mindig azt jelenti, hogy még csak minden harmadik dobást is csak elvétve sikerült siekresen teljesíteni.

Pedig ezúttal az ellenfél csapata sem volt sztárokkal tűzdelt. Török Szilvi, aki már harmincas éveit tapossa, Laczi Edit az örök tehetség mellet szerencésre Pécsett is elég sok fiatal kap lehetséget. Természetesen a három légiós  is hozzá tette a magáét, de a játszott idő tekintetében négyen is megelőzik a külföldieket. Reméljük a folytatásban is nagy szerepet kapnak a magyar fiatalok. Ez az egyetlen ami a MAGYAR kosárlabdának jót tehet.

Tegyük azért hozzá, hogy ilyedten figyelem ami a Pécsnél zajlik, most hogy igazolhatnak, remélem Dalma nem esik kísértésbe és kezdenek igazolni ész nélkül külföldieket (se magyarokat). Ez a kis csapat egy igazán szerethető, küzdő Csapattá válhat.

A Vasas pedig simán elérheti céljait az idei bajnokságban, hiszen a nyolc közé bejutni nem olyan nagy kunszt ebben a színvonaltalan mezőnyben. Sőt, aki előbb felnyitja a szemét, és észreveszi, hogy nem ők akkora császárok, hanem az egész mezőny szar, és elkezd ennek megfelelően dolgozni, az még a nyolcon belül is könnyen előrébb léphet.

 Elrajtolt a női bajnokság. Megnéztem a szezon első mérkőzését, ami a kosárlabdában továbbra is uralkodó káoszhoz méltóan nem az első forduló, hanem a harmadik forduló mérkőzése volt...

A mérkőzés egyetlen szóval jellemezhető: botrányos. Katasztrólfa volt látni mind a Vasas, de még inkább az Euroligás sztár csapat, a Sopron játékát. Sebesség nélkül, botrányos színvonaltalan találkozót szenvedhetett végig a pasaréti közönség. De ne álltassuk magunkat, egész szezonben erre számíthatunk, na nem csak Pasaréten, hanem országszerte.

A hivatalos nyitó mérkőzésnek csak az összefoglalóit, és eredményét olvastam, ahol "földbe taposta" a Sopron a szebb napokat megélt BSE csapatát. A színvonal láthatóan zuhan évről évre. Mégis minden évben azzal áltatjuk magunkat, hogy EB-re akarunk kijutni, UP válogatottainkat "A" divizióba vízionáljuk, sőőőt még az Olimpiára is ki akarunk jutni.

Ezek mind szép elképzelések, ha vizíóként kezeljük... és nem célként. Nagy a különbség.... Kezeljük végre helyén az itthoni kosárlabdát..., szarok vagyunk, még akkor is ha néha kikerül egy-egy tehetség.

Sokak érdeke ennek az állapotnak a mesterséges fenntartása..., sokan jól megélnek ebből... Ha bármiféle újítási, jobbítási kezdeményezés előkerül, akkor az "öreg rókák" megtorpedózzák, mert zavarja a köreiket.

Ne lepődjünk meg ha tovább zuhan a mérkőzések nézettsége, és inkább más elfoglaltságot találnak az emberek maguknak, ezeket a meccseket még a legnagyobb kosár rajongók is csak fájdalmak árán tudják végignézni.

Úgy tűnik ebben az évben nem szabad a németekkel játszanunk, hiszen kézilabdásainkat másolva, kosaras lányaink is kis különbségű idegenbeli vereség után itthon is vereséget szenvedtek, így a németek utazhatnak a lengyelországi Európa Bajnokságra.

A mérkőzés előtt a kapitány azt nyilatkozta, hogy gyorsabbnak kell lennünk és akkor sikerülni fog, hát ezek szerint lassabbak voltunk.

Tudom most sokan utólagos okoskodásnak veszik majd, de már a himnuszok alatt látszot valami... Nézzétek vissza nyugodtan a felvételeket, a németek egységesen, összeölelkezve, mosolyogva (!), elszánt tekintetekkel énekelték végig a saját himnuszukat, míg a magyar csapat jobbra-balra dülöngélve, elöl-hátul kézmorzsolgatva, görcsös arcokkal.

De az első bakit már sokkal korábban sikerült elkövetnünk... és nem a csapatnak, hanem a szervezőknek... megdöbbentem amikor megláttam, hogy fele (!!!!) akkora német zászló került ki, mint a magyar. Alapvető etikai kérdés csupán, de egyforma méretű nemzeti zászlókat szokás az etikett szerint is kihelyezni. Ezt a tényt erősen ajánlom a kosárlabda szövetség EB-re pályázó illetékeseinek, illetve a nyári miskolci U18-as leány EB szervezőinek figyelmébe!

Buttás tanárúr, szakértőként elmondta a meccs alatt, hogy a németek semmiben nem emelkednek ki,talán lelkesedésben. Kedves Tanár úr! Szerintem a lelkesedés ezen a szinten már alap... aki nem érez magában kellő lelkesedést, kellő motívációt az EB kapujában, az azonnal adja le a szerelését és keressen magának más elfoglaltságot. De ha így is van, hogy csak lelkesedésben múltak felül minket... hát akkor ez az, amiben fejlődnünk kell, mert ezek szerint a lelkesedés elég ahhoz, hogy EB-re jusson a csapat.

A mérkőzés utáni kapitányi nyilatkozatot akár látatlanul is elmondtam volna.... "új csapatot építünk, jobbak vagyunk, mint tavaly, jövőre még jobbak leszünk, tanulunk a hibáinkból...".  (http://www.eurobasketwomen2011.com/en/cid_WBSC7iyMIj6oPAj9rsmh61.gameID_8003-1-B-2.compID_pnlxO1HYJhUh,MTfrmUO03.season_2011.roundID_8003.teamID_.html)

A szünetben egyébként megszólalt elnök úr is. Szalay nyilatkozata kicsit nehezen értelmezhető volt, legalábbis, amit a 2015-ös EB-ről mondott..., hogy reméli hogy akkor sem csak rendező jogán hanem selejtezőből továbbjutva kerülünk ki.... Elnök Úr!! Ha rendezünk, akkor nem selejtezünk! (legalábbis szerintem nem, nem olvastam ugyan a kiírást, de mivel a rendező alanyi jogon ott van az EB-n, így miért is selejteznénk?) Nagyon politizálni nem szeretnék, de azért az a fajta öntudatosság, dac kijött a nyilatkozatból, ami a kormány kommunikációját is jellemzei: ...pályázunk, a kormány is mellettünk, így meg fogjuk nyerni a rendezést....  hát kedves elnök úr! itthon lehet, hogy nyomást lehet gyakorolni ilyen módon, de jelzem, nem hazai bizottság fog a pályázatról dönteni, nem fognak hanyat esni az Orbán kormány támogatásától. Természetesen fontos, hogy a kormány is a rendezés mellett legyen, mert állami támogatás nélkül szinte biztos, hogy nem tudnánk megrendezni, de azért ennél többre lesz szükség. Kívánom, hogy valóban tartalmas és végül, de nem utolsó sorban siekres pályázatot tudhassunk magunkénak.

A németeknek nagyon sok sikert kívánok az Európa Bajnoksághoz, és kívánom nekik hogy valóban ne csak "túristák" legyenek.

A magyar csapatnak pedig gratulálok, hiszen egy ilyen pótselejtező iszonyatos iramot, tempót diktál... rengeteg mérkőzéssel, utazással stb... Most jobbak voltak a németek. Mi pedig bízzunk benne, hogy Székely kapitány szavai valóra vállnak és jövőre még jobbak leszünk így a következő EB-re kijuthatunk, majd 2015-ben hazai EB-n szurkolhatunk a lányoknak.

A kézilabdás lányok után kosaras lányaink is a németekkel kerültek össze a végső párharcban, csak itt nem VB és Olimpia a tét, hanem egyelőre még csak az EB.

Persze a Kapitány, már nyilatkozik bátran, hogy, "ha megkapjuk a rendezést a 201X-es EB-re akkor aztán semmi nem állít meg minket, esélyesek leszünk VB-re, Olimpiára".

Szerintem próbáljuk meg előbb az első lépcsőt (EB) önerőből meglépni, a pályán elérni, hogy odaérjünk, és utána majd beszélhetünk a következő lépcsőről... De amíg EB-re is csak úgy tudunk kijutni (vagy álmodni róla), hogy mi rendezünk, így kicsit labdarúgó szaga van a dolognak... (ők is pályáztak rengetegszer, csak hogy végre kijussanak..., és aztán senki se állítsa meg őket, csak hát ki kell valahogy jutni...)

Első körben most és nem pár év múlva kell bizonyítani (építjük a jövő csapatát címszóval...). Tegnap kellett volna diadalmaskodni a németek ellen, megmutatva, hogy igenis mi VB-re és Olimpiára törünk.

A tegnapi meccs ugyan csak online volt követhető, de nagyon jó volt arra, hogy a kommentekből leszűrjük a tanulságokat, ugyanis a mérkőzés alatt a kommentek legalább 90%-a magyar volt (szerintem, és csak kb, mert nem számoltam), ami szerintem nagy öröm, hiszen ennyi embert érdekel a válogatott sorsa, nem is beszélve azokról az elszántakról, akik ki is utaztak. Minden elismerésem érte.

De, amikor nem megy a csapatnak, akkor a legtöbb komment azzal foglalkozott, hogy hova tűnt 10-15 vagy 20 másodperc a statisztikából, biztos csalnak a bírók, mert hát a fault arány... Pedig nem is láttuk a meccset (képben). Vagy a rosszabb periódusban olyan is "elhangzott", hogy "a FIBA biztos nem minket akar kint látni". Megint ellenségeket, bűnbakokat keresünk, ahelyett hogy kicsit körbenéznénk:

- Van egy pénzért vásárolt kapitányunk (a story lerágott csont, de a kinevezése körüli történéseket nehezen tudja lemosni, azt csak eredményekkel lehetne...)

- Megint nyilatkozgatunk össze-vissza a jövőről, kábítjuk a népet, hogy mi lesz X év múlva ha... (hogy ha az a "ha" nem lenne ott...", ugyanazt a kommunikációs hibát elkövetjük most is, mint anno Rátgéberék, hogy ígértek fűt-fát: "ez a válogatott mindenre képes". Képes is volt, csak sajnos negatív irányban és nullás győzelmi mutatóval az EB első etapja után utazhattak is haza. Amit elfelejt mindenki, az az, hogy már a kijutásuk is bravúr is volt. Csak éppen utána meghülyült mindenki és elkezdtünk ígérgetni, mint a parlamenti választások előtt, és ahogy az választások után lenni szokott.... az ígéretekből semmi nem valósult meg, szépen kipotyogtunk. Így lett csalódott mindenki. Pedig ha pl. azt mondták volna anno: "Nagyon nagy eredmény, hogy kijutottunk. A folytatásban sem mi vagyunk az esélyesek, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, felszántjuk a pályát minden egyes pontért küzdeni fogunk." más lett volna a leányzó fekvése...

- De ugye okos ember más hibájából tanul, a buta pedig a sajátjából sem..., ismét ígérünk Olimpiát, VB-t.... persze, értem én, hogy így könnyebb most pénzt pumpolni, de vegyük már észre, hogy hány éve ígérjük, hogy mi Olimpiára készülünk... és végül az EB-re sem jutunk ki.

Kívánom, hogy kosarasaink ne kövessék kézilabdás lányainkat, akik szintén egy ledolgozható hátránnyal, bizakodva tértek haza Németországból, aztán mégis kiesés lett a vége.

Kívánom, hogy kellő alázattal, és nem elbizakodottsággal lépjünk pályára szerdán a visszavágón és akkor lehet esélyünk.

Remélem teltház lesz Sopronban, és a soprtoniak (és a többiek) megmutatják, hogy lehet nagy hangulattal belehajszolni a lányokat a győzelembe, és a továbbjutásba.

Hajrá Magyarok! Hajrá Kosárlabda.

 Hamarosan elindul a bajnokság... lassan lehet bizonyítani mindenhol, hogy jól költötték el a pénzt, akár légiósra, akár edzőre vagy utánpótlásra... Sok sikert mindenkinek az új bajnokságban, mind férfi, mind női vonalon.

 A bajnokság során ígérem sűrűbben jelentkezem majd írásokkal, minden kosárlabdához kapcsolódó témában, de természetesen szeretettel várom a Ti írásaitokat, vagy akár téma javaslataitokat is. Vitassuk meg a kosárlabdával kapcsolatos véleményeket, kritikákat, dícséreteket, stb....

 Hajrá Kosárlabda!